Fejlődő román-magyar kapcsolatok

A román-magyar kapcsolatok terén visszafogott derűre ad okot Titus Corlatean román külügyminiszter hétfői budapesti látogatása - vélték az erdélyi magyar lapok.

A Krónika című napilap helyszíni tudósításának szerzője mindazonáltal úgy értékelte, hogy csak a szólamok szintjén mozdultak el a holtpontról a román-magyar kapcsolatok Titus Corlatean külügyminiszter budapesti látogatásán. Tárgyalásain az igazán kényes kérdések nem merültek fel.

"A Martonyi János és Titus Corlatean közös sajtótájékoztatóján elhangzottak alapján az a következtetés vonható le, hogy a magyar és a román diplomácia pontosan ismeri ugyan a két ország között fennálló nézetkülönbségeket, ezekről azonban a nagy nyilvánosság előtt nem kíván állást foglalni" - vélte a Krónika cikkírója. Azt is megállapította, hogy a külügyminiszteri tárgyalások utáni sajtótájékoztatón a felek "kínosan ügyeltek" arra, hogy az újságírók ne kérdezhessenek rá a nyilvánvaló nézeteltérésekre.

A Szabadság című kolozsvári napilap úgy értékelte, visszafogott derűre ad okot a tény, hogy Titus Corlatean román külügyminiszter budapesti látogatásával megtört a jég: a jobboldali Orbán-kormány és a baloldali Ponta-kormány felvette a kapcsolatot. "Áttörésről azonban biztosan nem beszélhetünk, hiszen Budapest és Bukarest viszonyát még mindig a távolságtartás jellemzi" - vélte a Szabadság vezércikkírója.
A Szabadság felidézte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt hét évben szoros kapcsolatot épített ki Traian Basescu román államfővel, így nem csoda, hogy az idei romániai kormányváltás, Orbán partnereinek a háttérbe szorulása hidegzuhanyként hatott a román-magyar államközi viszonyra.

A Szabadság szerint az a tény, hogy létrejött a találkozó, úgy is értelmezhető, hogy mindkét fél tudja: az elmúlt húsz évben túl sok energiát fektetett a két ország a román-magyar kapcsolatok normalizálásába ahhoz, hogy ezt most úgymond gyermeteg választási megfontolásokból aláaknázzák.

"A tegnapi találkozón egyik fél sem vállalt igazán kockázatokat. Mindketten hangsúlyozták a stratégiai partnerség folytatása iránti igényüket, de kevés konkrétummal támasztották alá, hogy ezt a partnerséget milyen tartalommal töltik meg. Ez jelzi a nézeteltéréseket, amelyeket nem is rejtettek véka alá" - vélte a Szabadság vezércikkírója, aki szerint a két ország együttműködése egyelőre többnyire az európai uniós gazdasági és pénzügyi érdekek közös képviseletében merül ki. "Ez fontos ugyan, de jó lenne, ha Románia és Magyarország igazi szomszédként viselkedne, hiszen sokkal több közük van egymáshoz" - állt a Szabadság vezércikkében.